Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...intézményi jelleg fennállása körében támasztott feltételek mindegyikét a fenti célkitűzések tükrében funkcionálisan, vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni. Mindezen okokból a tagállami jogrendszerekben indokolt az ilyen szervezeteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló piaci környezetben összehasonlítható, azaz ez a választás az ajánlatkérő számára valódi hozzáadott értéket jelenthet. Alkalmazását tehát körültekintően javasoljuk.A hivatkozott 72. § (5) bekezdése értelmében, ha az ajánlati ár megalapozottságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzésével megállapodást (9-14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatható-e öntisztázás.Az öntisztázást az új szabályozás olyan lehetőségként értékeli, melynek során egyes kizáró okok alkalmazásakor a Kbt. 64. § (1) bekezdése, valamint a 62. § (1) bekezdésének b) és f) pontjában említett kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...az intézmények az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelésekor a legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni. Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítja az ajánlatot.A fentiekből következően tehát az Építőipari ÁgazatiPárbeszéd Bizottság által meghatározott rezsióradíj alkalmazása akkor kötelező,ha azt kollektív szerződésben vagy az ágazatra kiterjesztett szerződésben azilletékes miniszter rögzítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségi per, amelyben a KDB a megkötött szerződésérvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinekalkalmazását kéri. A perindításról egyúttal a Közbeszerzések Tanácsa honlapjántesz közzé tájékoztatást.Az érvénytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...57. § (6) bekezdésének felhatalmazása alapján a KözbeszerzésekTanácsa 2/2004 (K.É. 84/2004) számú ajánlásában bemutatott módszerekalkalmazásához. A fenti ajánlásában a Közbeszerzések Tanácsa azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5)bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésénekalkalmazását;– bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő,illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...intézmények az előző bekezdésben foglalt körülményekmérlegelésekor a legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni. Az előző bekezdésalkalmazása nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer kereténbelül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
1
2