Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...intézményi jelleg fennállása körében támasztott feltételek mindegyikét a fenti célkitűzések tükrében funkcionálisan, vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni. Mindezen okokból a tagállami jogrendszerekben indokolt az ilyen szervezeteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...kezelése céljából. A bíróságok jellemzően az engedményezésre és a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával hidalták át a tételes jogban mutatkozó hézagot. Az új Ptk.-t megelőzően a Munka Törvénykönyvében találhattunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy e beszerzésekre a külön törvényben meghatározott szabályok alkalmazandók, valamint ha a beszerzés a külön törvény alkalmazása alól is kivételt képez, és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására szolgáltak;– a módosítás változtat a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokon is. A gyakorlati jogalkalmazásban problémát jelent az, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles megválaszolni, amennyiben arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...tartalommal.Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozóközbeszerzési eljárás esetén– a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során azajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainakismertetése körében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a határozat alapjául szolgáló szerződésérvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinekalkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a KözbeszerzésiDöntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5)bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésénekalkalmazását;– bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő,illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.