Számlaellenőrzésre vonatkozó új szabályok

Kérdés: Mi értelme van a számlaellenőrzés fenntartásának? Ez csak az építésnél lesz így, vagy a kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik (például karbantartás)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződő fél vagy – európai uniós támogatás esetén szállítóikifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e paragrafus alkalmazásábana továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél), amennyiben azajánlattevőként szerződő fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […] ...illetve – európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során – akifizetésre köteles szervezet a hivatkozott paragrafus alkalmazásában (atovábbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályokszerint köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] ...fél, illetőleg – európai unióstámogatások esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezete paragrafus alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződőfél) a következő szabályok szerint köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...tartalommal.Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozóközbeszerzési eljárás esetén– a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során azajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainakismertetése körében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kértnyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra aKbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályokszerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett résztolyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.A Kbt. arról is szól, hogy minősül a 10. § alkalmazásában aközbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyanszemély (szervezet), akitől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.