Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra a következtetésre, hogy nem képes a szerződést megkötni az eredeti ár alkalmazásával, és a kérelmezett az ajánlati kötöttségének lejártát követően hivatkozott a többletforrás szükségességére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...jogalkotó az ajánlattételre vonatkozóan több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő, különös szabályokat. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy amennyiben biztosított annak lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlással jogszerűen orvosolható-e. Amennyiben a hibás ajánlat a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazásával érvényessé tehető, abban az esetben az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében előírtakra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kértnyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra aKbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályokszerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Azonnali teljesítés, határidő túllépésének szankciója

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
Részlet a válaszából: […] ...kell együttesen alkalmazni – a Kbt. 317. §-a értelmében.Ez azt is jelenti, hogy főszabályként a Ket. szabályai kerülnek alkalmazásra,de ha attól eltérő szabályokat állapít meg a közbeszerzési törvény az adottjogintézményre, eljárási kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.