Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...változás nem volt annyira látványos, hogy a joggyakorlat teljes egészében átállt volna az új elnevezés ("sajátos beszerzési módszer") alkalmazására, és ahogy fentebb jeleztük, a jogszabályokban létezik "keretmegállapodásos eljárás" elnevezés is, így ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására szolgáltak;– a módosítás változtat a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokon is. A gyakorlati jogalkalmazásban problémát jelent az, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles megválaszolni, amennyiben arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...2/2006. IMrendelet módosításáról a 2/2007. IRM rendelet 1. §-a az éves statisztikaiösszegezés korábbi mintája helyett új minta alkalmazását rendelte el. A 2/2007.IRM rendelet 3. §-a értelmében a 2006. évre vonatkozó éves statisztikaiösszegezéseket már ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy tilos a gazdaságierőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban – ideértve azáltalános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenülvételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnytkikötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...intézmények az előző bekezdésben foglalt körülményekmérlegelésekor a legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni. Az előző bekezdésalkalmazása nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer kereténbelül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...ez idáig.[A Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény IV.fejezete (általános közbeszerzési eljárás közösségi rezsimben) alkalmazásábanajánlatkérők:– a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, aközpontosított közbeszerzés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.