Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...jogalkotó az ajánlattételre vonatkozóan több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő, különös szabályokat. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy amennyiben biztosított annak lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...érték megállapításakor a 19. §-nak megfelelően milyen módon járjon el a támogatott szervezet. A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során a 19. § (3) bekezdésének értelmezése alapján az áruk felhasználási célja összefügg, együttesen tervezték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] ...– bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] ...tilalmáról rendelkezik a 18. §-ában, az alábbiak szerint:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására szolgáltak;– a módosítás változtat a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokon is. A gyakorlati jogalkalmazásban problémát jelent az, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles megválaszolni, amennyiben arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eljárási díjak 2012-től

Kérdés: Az igazgatási szolgáltatási díjak vonatkozásában van-e minimuma a közösségi rezsimben indított eljárások díjának? Miért ilyen magasak a díjak?
Részlet a válaszából: […] ...abecsült érték alacsonyabb, mint az uniós értékhatár, de EU-s rezsimben indult beszerzésesetén, vélhetően egybeszámítási szabályok alkalmazása miatt, úgyis alkalmaznikell a minimális 200 000 Ft-os limitet.A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Részajánlattétel és érvényesség

Kérdés: Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e – függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!
Részlet a válaszából: […] ...akkor valóban maradna a közösségi rend, de ez csak a 40.§ (2) bekezdés egy évre vonatkozó pontatlanságából ered, amit a jogalkalmazássorán nem sikerült feloldani. [A Kbt. 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerint abecsült érték kiszámítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...el.2009. július 22-én az alábbi változások léptek hatályba:Az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában pontosításrakerült az alkalmazás korlátja (4. § 3/E. pont), valamint szerepvállaláskorlátja [70. § (4) bekezdés].Fentiekkel összhangban a Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.