Cégadatváltozások kezelése az EKR-ben

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégnél a jelenlegi ügyvezető mellé választottak egy további ügyvezetőt, abban az esetben az ajánlat elkészítése során a gazdasági szereplő rögzítése alkalmával mindkét felet rögzíteni kell, akkor is, ha mindkét ügyvezető tulajdonos és önálló képviseletre jogosult? Továbbá, ha adataikban változás következett be (például megváltozott a lakcímük), az milyen hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Keletkeztet-e ez tájékoztatási kötelezettséget, és ha igen, milyen eljárási cselekménnyel?
Részlet a válaszából: […] ...EKR alábbi eljárási cselekménye nem erre az esetre alkalmazandó, hanem kifejezetten a jogutód szervezet beemelésére az ajánlatba, így alkalmazása ebben az esetben nem javasolt. (ASZJAME – Szervezet adat/Jogutódlás módosítás érvényesítése.)(Kéziratzárás: 2021. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján közzétenni:– a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását(módosításait);– a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötöttszerződéseket;– az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2)bekezdése szerinti adatokat;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...2009. október 1-jén lép életbe, és nem csak a közbeszerzési eljáráseredményeként kötött szerződéseket érinti, hanem a 2/A. § alkalmazásával kötöttszerződéseket is, továbbá azokat a szerződéseket is, amelyeket az ajánlatkérő aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...Ez nem érinti a kirívóan alacsonyellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. §rendelkezéseinek alkalmazását.A Kbt. adatvédelemhez kapcsolódó rendelkezése, miszerint azajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.