Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben véleményünk szerint helye van a Kbt. 71. § (8) bekezdés alkalmazásának, tehát a hiánypótlás kezdeményezésének. Ezt akár felvilágosításkérés keretében is megteheti az ajánlatkérő, hiszen az ajánlattevő válaszában azonos jogalappal módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdése részletezi a hiánypótlás korlátait, melyek az önkéntes hiánypótlásra is vonatkoznak, mely esetünkben releváns az alábbiak szerint:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...alól felmentést egyedül elektronikus licit esetében kap az ajánlattevő az alábbiak alapján:Az ajánlatkérő a 69. § megfelelő alkalmazásával hívja fel az ajánlattevőt vagy az ajánlattevőket a 66. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 67. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...2009. október 1-jén lép életbe, és nem csak a közbeszerzési eljáráseredményeként kötött szerződéseket érinti, hanem a 2/A. § alkalmazásával kötöttszerződéseket is, továbbá azokat a szerződéseket is, amelyeket az ajánlatkérő aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5)bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésénekalkalmazását;– bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő,illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.