Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p)-q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait ellenőrzi, arra nem jogosult, hogy az egyes alvállalkozói szerződéseket is kérje.A rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója, vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára,akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelőalvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmasságikövetelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén

Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal – az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján – keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
Részlet a válaszából: […]  Gyakori megoldás anya- és leányvállalata között, hogyegy-egy keretszerződéses általános keretet biztosít, amelyet időszakonkénttöltenek meg tartalommal, módosítanak, egészítenek ki. Amennyiben tehát ebbenaz évben is ezt a megoldást követik, úgy később hozzá kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló fogalmakat alkosson. Azalkalmasságot mindig az ajánlattevőre (alvállalkozójára) vonatkoztatva kellelőírni és vizsgálni, ezzel szemben a bírálati szempontok a benyújtottajánlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek (Kbt. 10. §-a);– az ajánlattevőt, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...– az alábbiak szerint.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzésesetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatérvénytelen, ha– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
2