Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó szabad cseréje az eljárás során csak 10százalék vagy 10 százalék alatt igénybe vett alvállalkozóra, szakemberrevonatkozik az alábbiak szerint.A Kbt. a hiánypótlás során a következőket írja elő.A 83. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...81. §-ának (4) bekezdése szerintértékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatottevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésévelés a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló fogalmakat alkosson. Azalkalmasságot mindig az ajánlattevőre (alvállalkozójára) vonatkoztatva kellelőírni és vizsgálni, ezzel szemben a bírálati szempontok a benyújtottajánlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3), (5) bekezdése];– az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.