Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül bevonásra, az alvállalkozói definíció pedig gazdasági szereplőről beszél, így akár magánszemély, akár jogi személy is a teljesítésbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 122. §-a értelmében nincs lehetőség, hiszen alvállalkozóként történő bevonás esetében a teljesítés mértéke vélhetően elérné a 25 százalékos korlátot, ami automatikusan közös ajánlattevővé minősítené a nagyvállalkozást. Az erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Kkv és "nagyvállalat" közös ajánlattétele kkv-knak kiírt nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?
Részlet a válaszából: […] ...szereplőnek a vonatkozásában határoz meg korlátot, akit/amelyet az ajánlattételre az ajánlatkérő felhív, azaz akár nem kkv is lehet alvállalkozó a teljesítés során. Ennek természetesen továbbra is korlátja, hogy az alvállalkozó nem lehet 25 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára,akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelőalvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmasságikövetelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: Mi a különbség az alvállalkozó és a kapacitást nyújtó szervezet között? Számít-e az alvállalkozó bevonásának mértéke a döntés meghozatalakor?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban az alvállalkozó és az alkalmasságot igazolószervezet közötti határ elmosódik. Tekintettel arra, hogy nevesíteni csak a 10százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót kell,amennyiben ő igazol alkalmasságot, az amúgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Erőforrás-meghatározás 2012. január 1-jétől

Kérdés: Hová tűnt a Kbt.-ből az erőforrás meghatározása?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kötelezettségnek kell megfelelnie,amely részben az érintett szervezet felelősségét is növeli a teljesítés során.Így az alvállalkozótól történő szétválasztás nem mérvadó a továbbiakban, sőt azérintett szervezet alvállalkozónak minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésévelkapcsolatban a 71. § (1) bekezdés a), b) pontjai szerinti alvállalkozó feléfennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10 százalékotmeghaladó részét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagyerőforrást nyújtó szervezet, aki– végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljáráselrendeléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...a következő.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.