7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szerződések átjárhatósága részajánlattétel esetén
Kérdés: Két részből állt az ajánlati felhívás, részajánlatot lehetett tenni. Az egyes részeket más-más ajánlattevő nyerte meg. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az általunk megnyert rész szerinti tevékenységet is a másik nyertessel kívánja elvégeztetni, és bár velünk is szerződést köt, nem tőlünk rendeli meg a szerződés szerinti szolgáltatást?
2. cikk / 7 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
3. cikk / 7 Alvállalkozói közreműködés megjelölése hiánypótlásban
Kérdés: Papírszállításra írtunk ki közbeszerzési eljárást. Ajánlattevői konzorcium jelentkezett, és megjelöltek egy alvállalkozót is, de a közreműködés százalékos arányát nem adták meg. A hiánypótlási eljárásban erre rákérdeztünk, és a válasz kapcsán pontosította ajánlatát a konzorcium, és az alvállalkozó közreműködési százalékát 30 százalékban jelölte meg. Kérdésünk, hogy ez a módosítás elfogadható-e?
4. cikk / 7 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
5. cikk / 7 Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
6. cikk / 7 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
7. cikk / 7 Alvállalkozói részvétel arányának megállapítása részekre történő ajánlattételnél
Kérdés: Részekre történő ajánlattétel esetén hogyan kell megállapítani, hogy mely alvállalkozók 10 százalék felettiek, és melyek nem? Ha például egy alvállalkozót csak az 1. számú rész tekintetében veszünk igénybe, akkor az ő közreműködésének mértékét az 1. számú rész értékéhez kell viszonyítani, vagy valamennyi olyan részhez, amelyre az ajánlattevő ajánlatot kíván benyújtani?