Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];– a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...(4)-(6) bekezdéseiben szabályozott lehetőségeire, valamint kiegészíti azokat három további lehetőséggel. Vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezet összege lehet elegendő indok az eredménytelenné nyilvánításhoz, vagy az eljárás tisztaságának, az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...ha– egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot, vagy– az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett- az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel -megfelelő ajánlatot, vagy ha az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.