Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem gondatlanságból vagy szándékosan közölt hamis adatot. Hamis adatszolgáltatás esetében nem azonos a megítélés, mint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés vonatkozásában.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontjai szerint ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik a Kbt. 116. § (1) bekezdésének utolsó mondata. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára a Kbt. 72. §-a tartalmaz szabályokat. A Kbt. 116. §-a a bírálat során a 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...Nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy az ajánlatok bírálatát, vagy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el.A Kbt.104. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...is alakulhat. Itt ugyanis az ajánlatkérőnek lehetősége van rendelkezni arról, hogy más sorrendben végezze az ajánlatok bírálatát az aránytalanul alacsony ár és költség vonatkozásában. A (4) bekezdés csupán az aránytalanul alacsony ár és költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében megadottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra vonatkozó szabály nem ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] ...a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel – nem ütközik sem a Kbt.-be, sem a közösségiközbeszerzési irányelvekbe, lehetőség van ennek alkalmazására. Előnye azaránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályok alkalmazásának lehetővé tétele, amelyegyben csak egy opcionális előírást jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...mégis tartson eredményhirdetést, vagy az alábbiakban részletezettszabályok előnyeit kihasználva saját eljárásaiban eleve ne alkalmazza azaránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályokat. Úgy érdemes tehát a sajáteljárásrend szabályait kihasználni, hogy a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...igen általánosak.Szabadságot leginkább a 123. § (10) bekezdésének azon előírása adhat, amelyszerint nem kötelező alkalmazni az aránytalanul alacsony árra vonatkozó, az újKbt. 74. § (2) bekezdését, amelyre ez idáig nem volt példa a szabályozásunkban.A 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.