Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...lenni, hogy a tervezőnek a terv átadásán túl semmilyen módon ne legyen szerepe az eljárás közvetlen előkészítésében. Ne vegyen részt bírálóbizottsági ülésen, ne véleményezze az értékelési szempontokat, műszaki alkalmassági feltételeket, ne tekintse át a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé.A Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] ...be a kivitelezésre vonatkozó eljárás elő­készítésébe. Amennyiben a tervező nem került közvetlen módon az előkészítésbe bevonásra (bírálóbizottsági tagság, véleménynyilvánítás az eljárási dokumentumokkal kapcsolatban stb.), akkor nincs akadálya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...árazott költségvetés elkészítésén túlmenően egyéb módon is közreműködik a közbeszerzési eljárás előkészítésében (például bírálóbizottsági tag, véleményező, aláíró, tárgyaláson az ajánlatkérő által bevont tag), akkor az összeférhetetlenség már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...olyan módszerek összessége, ahol a pontszámok kiosztása során a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatokat önmagukban ítéli meg a bírálóbizottság az ajánlatkérő elvárásait tükröző skála-rendszer alapján, azaz az ajánlatok tartalmi elemeinek egymáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a 4. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás esetén az érintett szervezet köteles megküldeni az NFM részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlato(ka)t, a hiánypótlásokat, a felvilágosítás-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az üzleti titok szabály figyelembevételével, az indokolásba történő betekintésre is lehetőség van. Korlátot a bírálóbizottsági jegyzőkönyvek jelentenek, melyekbe a 339/10, 532/10 egyesített ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága kimondta: "....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek

Kérdés: A Kbt. 24. §-a szerint nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség az eljárásba bevont személy esetében. A (2) bekezdés esetében természetesen – mint ajánlatkérő – nyilatkozom. A (3) bekezdésről is nekem kell nyilatkoznom – mint ajánlatkérőnek –, akkor is, ha nem veszek igénybe az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatban külsős szervezetet, illetve személyt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 24. §-a értelmében az előkészítésbe bevont személyeknek (bírálóbizottsági tagoknak és a döntéshozónak mindenképpen) egyenként összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Tehát a nyilatkozatok minden esetben az érintett személyre vonatkoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Összeférhetetlenség tisztázásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem hívta fel a figyelmünket arra, hogy esetleg összeférhetetlen lenne a szerepünk az előkészítés során, végül mégis kizárt minket az eljárásból. Nem kellett volna leadminisztrálnia legalább, összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérni, vagy jelezni nekünk egy távolmaradási nyilatkozattal, hogy mire készül?
Részlet a válaszából: […] ...szabályának megsértése, jelesül a verseny tisztaságának megsértése. Összeférhetetlenségi nyilatkozatot pedig a saját bírálóbizottságának tagjaival és döntéshozójával kell aláíratnia az ajánlatkérőnek, továbbá akit kifejezetten bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
2