Cégnévváltozás kezelése az eljárás folyamatában

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy érkezik egy ajánlat Kovács Bt.-től, majd felhívja az ajánlatkérő hiánypótlásra, ezt követően Takács Bt.-t hirdeti ki nyertesnek? Utólag látható, hogy névváltozás történt a cégnél az ajánlattétel alatt. Nem aggályos ez?
Részlet a válaszából: […] ...Amit minden esetben javasolt megtenni, hogy az ajánlattevő külön nyújtson arról tájékoztatást, hogy milyen adatváltozás történt a bírálati időszakban annak érdekében, hogy az összegezésbe és ennek megfelelően a szerződésbe már a megfelelő adatok kerüljenek. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé egyéb kötelezettségeket, például elektronikus aláírást. Mivel az EKR kormányrendelet 9. §-a eleve a jegyzőkönyveket, bírálati lapokat, értékelési dokumentumokat egyszerű másolatban kéri feltölteni, így véleményünk szerint azokat a dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...és tisztázásra szólította fel az I. rendű kérelmezőt. Ennek az I.rendű kérelmező nem tett eleget. Az ajánlatkérőnek a bírálat során észlelnie ésértékelni kellett a fennálló hiányt. A Kbt. kógens rendelkezései a Kbt. 66. §(1) bekezdés b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati kötöttséget feloldva a bírálatiszakaszban tárgyalást tesz lehetővé az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti.Mivel az infláció már a szerződés megkötésekor előre láthatóvolt, valamint a felhívás bírálati szempontjai között az ár is szerepelt,méghozzá a szerződéssel egyetemben nem módosítható formában, így a piaciszereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerintiesetben a keretmegállapodásos eljárás második részének – a Kbt. 136/D. § (3)bekezdése alapján meghatározott – bírálati szempontjait;– az intézményeknek és a szállítóknak a keretmegállapodássalés annak teljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerintimennyiség és ellenszolgáltatás:4. a) A lefolytatott közbeszerzési eljárás fajtája:b) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálatiszempontja:c) Hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárástmegindító, illetőleg meghirdető hirdetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozókat [Kbt. 140. §-ának (5) bekezdése].Építési koncesszió esetében az általánostól eltérő szabályokérvényesülnek a bírálati szempontok, valamint a részvételi határidőtekintetében is. Ennek megfelelően az ajánlatok bírálati szempontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés helyét; az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; az ajánlatok bírálati szempontját; az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat (azaz összefoglalva: azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
2