Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...emeljen, amennyiben azt az ajánlatkérő nem zárta ki az alábbiak szerint:– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi;– az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...megindító hirdetményben.A tárgyalásra vonatkozóan a Kbt. az alábbi szabályokat rögzíti.A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot benyújtókkal nem is tárgyalhat az ajánlatkérő. A 93. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban azajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. A (2) bekezdés szerint az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatást kérhetaz ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak abírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagytúlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy az ajánlatkérőmég egy lehetőséget ad új ajánlat benyújtására, amelynek során lehetőség van abírálati szempontokhoz kötődő ajánlati elemek módosítására. Ezt követően áll beaz ajánlati kötöttség. Ez a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel -megfelelő ajánlatot, vagy ha az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontja szerint történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlatmagasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.