Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtést azellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésénekb) pontja esetében – a bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le;– arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információkmely időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempontalapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg amennyiben az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy az ajánlatkérőmég egy lehetőséget ad új ajánlat benyújtására, amelynek során lehetőség van abírálati szempontokhoz kötődő ajánlati elemek módosítására. Ezt követően áll beaz ajánlati kötöttség. Ez a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a Kbt.136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végénköteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőketrangsorolni;– az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részétkövetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5)bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérőköteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálatiszempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelyneklegfeljebb felső határáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.