Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást."A közbeszerzési eljárás közös előkészítése és közös bírálata kapcsán azt a megoldást javasoljuk, hogy erre az eljárásra készítsenek egy "egyedi eljárásrendet" tartalmazó dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...ár vizsgálata nem kötelező, mindez az ajánlatkérő döntése. Erről nem szükséges előre tájékoztatnia az ajánlattevőket, azaz a bírálat során döntheti el, hogy vizsgálja-e azt. Amennyiben úgy dönt, hogy alkalmazza, akkor a 72. § szerinti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé egyéb kötelezettségeket, például elektronikus aláírást. Mivel az EKR kormányrendelet 9. §-a eleve a jegyzőkönyveket, bírálati lapokat, értékelési dokumentumokat egyszerű másolatban kéri feltölteni, így véleményünk szerint azokat a dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a Közbeszerzési Értesítőben,illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét;– a hirdetmények, bírálati összegezések és az évesstatisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit;– a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...címének(székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatást kérhetaz ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak abírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagytúlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályokra hivatkozást;– annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-etöbbváltozatú (alternatív) ajánlatot;– az ajánlatok bírálati szempontját (57. §);– a kizáró okokat;– az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2)bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
2