Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtani, illetve egy ajánlattevő olyan árut ajánljon, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Az ajánlatkérőnek elegendő a bírálati szakaszban (a gazdasági szereplők és a megajánlott áruk ismeretében) döntenie, hogy alkalmazza-e ezeket a kizáró okokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legalább egy érvénytelenségi ok fennáll, akkor az megalapozza a részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségét, további bírálatra vagy értékelésre vonatkozó eljárási cselekmény nem szükséges. Mivel a teljes ajánlatot köteles az ajánlattevő elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Műszaki tartalommal kapcsolatos hiánypótlás

Kérdés: Lehet-e a műszaki tartalommal kapcsolatosan olyan hiánypótlást kérni, hogy pontosítsa az ajánlattevő, mit ért műszaki tartalom alatt? Előfordul, hogy nem egyértelmű az ajánlatkérő számára a műszaki leírás megfogalmazása. Vagy ilyenkor az ajánlatkérő hivatkozhat az ajánlattevőnek arra a kötelező nyilatkozatára, miszerint elfogadja a felhívás és a dokumentáció feltételeit? A Kbt. szerint a hiánypótlás során "ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni". Az ellenszolgáltatás minden esetben elbírálási szempont, ami összefügg a műszaki tartalommal. Ezek szerint a műszaki tartalommal kapcsolatosan nem lehet semmiféle (kiegészítő, pontosító, tisztázó) hiánypótlást kérni?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki tartalom, amelyet az ajánlattevőmegajánlott, nem volt közvetlenül bírálati szempont, úgy hiánypótlás kérhető.Mivel közvetett módon minden összefügg a műszaki tartalommal, ezért ezt aszabályt nem szabad ilyen megszorítóan értelmezni. A 83....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Befejezési határidő változtatása az utolsó tárgyalási fordulót követően

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban a tárgyalás során a szerződéses feltételekről és a műszaki tartalomról lehetett tárgyalni. Megengedhető-e, hogy az utolsó tárgyalási forduló után kiadott végleges műszaki leírásban a befejezési határidőt megváltoztassuk? (A részvételi felhívásban konkrétan megadtuk a befejezési határidő dátumát. Az egyik bírálati szempont az volt, hogy az ajánlattevő a megadott befejezési határidő előtt mennyivel hamarabb tudja teljesíteni a szerződést.)
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés bírálati szempontot érint, ezért ebben ahelyzetben nincs lehetőség annak módosítására anélkül, hogy az ajánlatkérőhirdetményt ne jelentetne meg. Erre már az eljárás ezen szakaszában nincslehetőség. A beszerzés tárgyának kismértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezően alkalmazandó, az (1)-(7)bekezdéseknek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat ki – 123. § (8)bekezdés.A bontásra, bírálatra vonatozó szabályok igen általánosak.Szabadságot leginkább a 123. § (10) bekezdésének azon előírása adhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Eljárás két, különböző időpontban benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezhet a többváltozatúajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében leg­­előnyösebb ajánlatkiválasztására irányuló bírálati szempontot [Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pontja] alkalmazza az eljárásban;– többváltozatú ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőknek.[A Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése értelmében az érvényesajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §)alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlat hibáinak kiigazítása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
Részlet a válaszából: […] ...formában kell hagynia.[A Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése alapján az érvényesajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §)alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
2
3