Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...illetve képzettség szerinti bontásban.Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzésieljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...képzettség szerinti bontásban.Az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzésieljárásban az ajánlatok bírálati szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kellalkalmaznunk azt. Az új szabályok várhatóan további gyakorlati nehézségeketjelentenek majd – gondolunk itt a kötelezően alkalmazandó bírálati szempontokbevezetésére az építési beruházások esetében.A rendelet 8/A. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontjaértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...57. §-ának (1)-(4) bekezdései a következőket tartalmazzák:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...által választott módszer(ek) alapjánátlátható módon ellenőrizni tudják a megajánlásaikra adott pontszámokhelyességét, azaz ajánlatuk bírálati sorrendjét. A Közbeszerzések Tanácsának azajánlás kiadásával további célja, hogy a közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottságnak nincs erre vonatkozóan állásfoglalása,és nem is lenne helyes, ha lenne. A bírálati szempont választása ugyanis, és az összességébenlegelőnyösebb ajánlat mint bírálati szempont – Kbt. 57. § (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...sem.[Emlékeztetőül: mint a fentiekben utaltunk az eljárásrendre,a Kbt. 57. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatok bírálatiszempontja a következő lehet: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagyaz összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.