Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésig, amikor is a szerződés valószínűsíthetően teljesítés nélkül megszűnne, hanem a közbeszerzési eljárás már a bírálati szakasz cselekményeinek elvégzése nélkül lezárulhat az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési dokumentumokban" lép. Nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy az ajánlatok bírálatát, vagy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetni kell az ajánlattevőknevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthetőadatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésrekerülnek;– az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerintiesetben a keretmegállapodásos eljárás második részének – a Kbt. 136/D. § (3)bekezdése alapján meghatározott – bírálati szempontjait;– az intézményeknek és a szállítóknak a keretmegállapodássalés annak teljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott származási szabályokat kellalkalmazni.)Lényeges, hogy ha az ajánlat érvénytelen, akkor azajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.Ez a szakasz tehát – mint látható – nem az eljáráseredménytelenségéről szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.