Fedezetelvonás

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást, és eljárás nyertesével szerződést kellett volna kötnie. Ezen túlmenően, miután az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok bírálatát nem végezte el, nemcsak a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontját sértette meg jelen esetben, hanem a benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban a közbeszerzés történetében nem volt tiltott a teljes ajánlat áttekintése, és ezért az iratbetekintés rendkívül népszerű információszerzési forrás volt; majd ezt követte a teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánításának időszaka, hogy ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] ...81. § (4) bekezdés első mondata szerint nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Feltételes közbeszerzési eljárás indíthatósága banki hitel ajánlatkérő általi igénylése esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás indítása esetén az ajánlatkérő által igényelt banki hitel is megalapozza-e a feltételes közbeszerzési eljárás indításának lehetőségét, feltételeit? A banki hitelfelvétel, hitelkérelem benyújtása, elbírálása az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli, előre nem látható körülménynek, feltételnek minősül-e, minősíthető-e? Amennyiben igen, akkor ez a feltétel előírható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a pénzintézet többféle megoldást javasol, melyek közül az ajánlatkérő dönti el, melyiket alkalmazza, majd ezt követi a hitelbírálat. A döntés nem nyilvános, külső szereplő számára eredménye nem elérhető, visszaélésszerű alkalmazására van lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.Megteheti ugyanakkor az ajánlatkérő, hogy a bírálat során nem csak az első ajánlattevőt bírálja el, bízva abban, hogy az első ajánlattevő, ismerve a fedezet mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Rendelkezésre álló fedezet rögzítése

Kérdés: Egy előadáson hallottam arról, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ellenőrizhetően fel lehet tölteni egy adott felületre, ha azt akarjuk, hogy erre hivatkozva ne kössünk szerződést. Ezt hol tudjuk megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...70. §-ának (1) bekezdése, mely kifejezetten visszautal a fenti 75. § (4) bekezdés alkalmazására, és lehetővé teszi az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozott, eredménytelenségről szóló döntést.A hivatkozott, Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3