Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...kép az adott ajánlatról nem alapozhat meg érvénytelenséget, melyet mindig a hiánypótlási szabályoknak megfelelően szükséges a bírálat során először kezelni, majd jogi helyzettől függően érvénytelenné nyilvánítani.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...látunk, hanem sokkal inkább a termék azonosításához szükséges információ közlésének alapvető szükségességét, mely az ajánlat bírálatához elengedhetetlen azon túl, hogy nehezen igazolható az aránytalan gazdasági sérelem a termék típusának nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell arról győződnie, hogy azok teljesítése megfelel-e a fenti szabályoknak, és ez alapján kell foganatosítania az esetleges további bírálati cselekményt, illetve meghoznia az eljárást lezáró döntését."Amennyiben az ajánlat hibája, hiányossága valamely, a Kbt. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legalább egy érvénytelenségi ok fennáll, akkor az megalapozza a részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségét, további bírálatra vagy értékelésre vonatkozó eljárási cselekmény nem szükséges. Mivel a teljes ajánlatot köteles az ajánlattevő elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...akként, hogy az ajánlatkérő további eljárási cselekmény végrehajtása nélkül figyelmen kívül hagyhassa ezen ajánlattevő ajánlatát a bírálati eljárás során. Ebből következően a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok benyújtásának nem teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...elemet terjesztett elő, melyekben az ajánlatkérő előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát, a nyertes ajánlattevő ajánlatának bírálatát, illetve a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó ajánlatkérői döntést kifogásolta, azaz több eljárási cselekményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az informatikai rendszeren keresztül lefolytatott elektronikus közbeszerzésekben is köteles az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely rész tekintetében benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.A 2019. április 1-jén hatályba lépett szabály célja, hogy elegendő legyen egy adott eljárás egy részénél feltölteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
2