Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti (nyertességi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozással alkalmazható; szolgáltatási koncesszió esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet, végül amennyiben a szolgáltatási koncesszió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok (a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat) egyike szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.