Végrehajtási rendeletek az új törvényben

Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a Közbeszerzési Értesítőben,illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét;– a hirdetmények, bírálati összegezések és az évesstatisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a Közbeszerzési Értesítőben,illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét;– a hirdetmények, bírálati összegezések és az évesstatisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit;– a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...címének(székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati kötöttséget feloldva a bírálatiszakaszban tárgyalást tesz lehetővé az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti (nyertességi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a olyan körülmények esetén teszi lehetővé afelek számára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosítását, amely a szerződés megkötésekor előre nem volt látható ésvalamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéshelyét;– azellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozást;– az ajánlatokbírálati szempontját;– az alkalmassági követelményeketés a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5)bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérőköteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálatiszempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelyneklegfeljebb felső határáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alvállalkozók, közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása

Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65-69. §-aiban rendelkezik az ajánlattevő ésalvállalkozója kapcsán az igazolások rendjéről. Ehhez kapcsolódóan jelent meg aKözbeszerzési Értesítőben a Közbeszerzések Tanácsának 4/2004. (K. É. 128.)számú ajánlása, amelynek D) pontja rendezi a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
2