Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legalább egy érvénytelenségi ok fennáll, akkor az megalapozza a részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségét, további bírálatra vagy értékelésre vonatkozó eljárási cselekmény nem szükséges. Mivel a teljes ajánlatot köteles az ajánlattevő elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az informatikai rendszeren keresztül lefolytatott elektronikus közbeszerzésekben is köteles az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a két vizsgált ajánlatban szereplő "műszaki leírás" nem tekinthető műszaki adatlapnak, termékleírásnak, így az ajánlatkérő a bírálat során nem rendelkezett a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...KözbeszerzésiDöntőbizottság közötti kommunikáció körébe tartoznak.Praktikusan ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő bírálatitevékenységét nem kötelező elektronikus útra terelni, azaz nem szükséges abeérkezett ajánlatok automatikus értékelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.