Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által választott bírálati szempont vonatkozásában, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel kezdeményezhető;– elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekmények szabályaittartalmazó 257/2007. Korm. rendelet az ún. multiparaméteres, azaz összességébenlegelőnyösebb bírálati szempontrendszer alkalmazására vonatkozóan hasonlóelőírást tartalmaz, azonban ennek megadja a számítási módját is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Jegyzőkönyvátadás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban a második fordulóban adták oda az első forduló tárgyalási jegyzőkönyvét. A második forduló az első után 6 nappal volt a hétvége miatt. Megfelel-e ez az eljárás a közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell azajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont(részszempontok) alapján értékelésre kerülnek – Kbt. 128. §-ának (5) és (6)bekezdése.Az ajánlatkérő tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati kötöttséget feloldva a bírálatiszakaszban tárgyalást tesz lehetővé az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővétételéhez. A félreértés oka a közbeszerzési törvény 90. §-ának felépítése, melyaz alábbiakban láthatóan a bírálati szakaszban a sorsolással kapcsolatos (4)bekezdés után következik. Ennek oka, hogy az árlejtés lebonyolítása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...a törvény81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyestartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatokrangsorolását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...által választott módszer(ek) alapjánátlátható módon ellenőrizni tudják a megajánlásaikra adott pontszámokhelyességét, azaz ajánlatuk bírálati sorrendjét. A Közbeszerzések Tanácsának azajánlás kiadásával további célja, hogy a közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...értékelésére csak akkorkerülhet sor, ha az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációbanmeghatározott olyan elemeket, amelyeket a bírálati szempontrendszer elemévétett értékelési részszempontként vagy alszempontként.Ehhez az is szükséges, hogy az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...a verseny újbóli megnyitása nélkül – írásbeli konzultációtkövetően – köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott bírálati szempontalapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyenrangsorolt, illetőleg – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerintiesetben a keretmegállapodásos eljárás második részének – a Kbt. 136/D. § (3)bekezdése alapján meghatározott – bírálati szempontjait;– az intézményeknek és a szállítóknak a keretmegállapodássalés annak teljesítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2