Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a két vizsgált ajánlatban szereplő "műszaki leírás" nem tekinthető műszaki adatlapnak, termékleírásnak, így az ajánlatkérő a bírálat során nem rendelkezett a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] ...emeljen, amennyiben azt az ajánlatkérő nem zárta ki az alábbiak szerint:– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi;– az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot benyújtókkal nem is tárgyalhat az ajánlatkérő. A 93. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárásban azajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. A (2) bekezdés szerint az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapjánértékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokrahivatkozással olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti (nyertességi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozókat [Kbt. 140. §-ának (5) bekezdése].Építési koncesszió esetében az általánostól eltérő szabályokérvényesülnek a bírálati szempontok, valamint a részvételi határidőtekintetében is. Ennek megfelelően az ajánlatok bírálati szempontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.