Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti.Mivel az infláció már a szerződés megkötésekor előre láthatóvolt, valamint a felhívás bírálati szempontjai között az ár is szerepelt,méghozzá a szerződéssel egyetemben nem módosítható formában, így a piaciszereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti (nyertességi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Tanács tájékoztatása a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?
Részlet a válaszából: […] ...szerintimennyiség és ellenszolgáltatás;– a lefolytatott közbeszerzési eljárás fajtája;– a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálatiszempontja;– hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárástmegindító, illetőleg meghirdető hirdetményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés helyét; az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; az ajánlatok bírálati szempontját; az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat (azaz összefoglalva: azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.