Összességében legelőnyösebb ajánlat "megállapíthatatlansága"

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben fordulhat elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat a Kbt. 90. §-ának (2) bekezdésével nem állapítható meg? Lehetőség szerint kérjük a válasz példákkal történő megvilágítását.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 90. § (3) bekezdés b) pontjáragondol, mely csak a Kbt. teljes 90. §-ának értelmezésével fejthető vissza. A90. § (1)–(4) bekezdései szerint:– ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatotkívánja kiválasztani, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás szabálya az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...indokolássalellátott bírálati lapjai [Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése]. 3. Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell abírálati szempontok szerint az ajánlatot értékelnie [Kbt. 88. §-ának (5)bekezdése], azaz az eljárás nyertese csak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályai szerint a bírálati szempontoknakmeglehetősen szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Ennek értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálatiszempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 87. §-ában szabályozott esetet érinti. Atörvényi rendelkezés szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontokszerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagyalacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásbólki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat – ezt követően – az ajánlati felhívásbanmeghatározott bírálati szempont (a bírálati szempontokat a Kbt. 57. §-atartalmazza) alapján, illetőleg a törvény 89-90. §-ában foglaltakra tekintettelkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] ...szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása bírálati szempontok szerinti értékelés során több ajánlat azonos, ilyenkor az ajánlatkérő köteles előnyben részesíteni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
2