Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kirívó ellenszolgáltatások,kötelezettségvállalás vizsgálatára, műszaki tartalom vizsgálatára van szükség,majd megtörténik a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő csak a Kbt.-ben meghatározottérvénytelenségi okokat alkalmazhatja, az alábbiak szerint, ettől eltérő újérveket nem találhat ki saját maga, s nem hivatkozhat rájuk.Fentiekkel áll összhangban a Kbt. 81. §-ának (3) bekezdése,mely szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál

Kérdés: A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Egyelőre az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogyannak minősíti-e az ajánlott díjtételt a kérdés szerinti esetben. Ajogorvoslati fórum gyakorlata alapján, amennyiben többen is hasonlóképpenkirívóan alacsony ellenszolgáltatást ajánlottak, ennek megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Referenciaszerzéssel indokolt alacsony ár

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó törvényi szabályozás – Kbt. 86. §-a -meglehetősen általános. Ennek értelmében: ha az ajánlat kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnektartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben irreális kötelezettségvállalásrólbeszélünk, tekintettel arra, hogy az ajánlattevő nem fog fizetni annakérdekében, hogy szállíthassa a vonatkozó beszerzési tárgyat. Mégdíjkedvezményként sem értelmezhető az ajánlati elem, hiszen nem ingyenesennyújtaná a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a kirívóan alacsony ár mértékérevonatkozik, akkor azt kell mondanunk, hogy erre vonatkozóan nincs konkrétmegállapítás. Azaz a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenösszegű árat kell kirívóan alacsonynak tekinteni. Arról viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2