Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] Nem. Az ajánlatkérő csak a Kbt.-ben meghatározottérvénytelenségi okokat alkalmazhatja, az alábbiak szerint, ettől eltérő újérveket nem találhat ki saját maga, s nem hivatkozhat rájuk.Fentiekkel áll összhangban a Kbt. 81. §-ának (3) bekezdése,mely szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásbólki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat – ezt követően – az ajánlati felhívásbanmeghatározott bírálati szempont (a bírálati szempontokat a Kbt. 57. §-atartalmazza) alapján, illetőleg a törvény 89-90. §-ában foglaltakra tekintettelkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban a vizsgálat kétirányú. Értelemszerűen az ajánlatkérő vizsgálja magát az ajánlatot az általa megadott bírálati szempontok valamelyikének való megfelelés vonatkozásában, de ugyanakkor vizsgálja magát az ajánlattevőt is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.