Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kirívó ellenszolgáltatások,kötelezettségvállalás vizsgálatára, műszaki tartalom vizsgálatára van szükség,majd megtörténik a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényességvizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...indokolássalellátott bírálati lapjai [Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése]. 3. Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell abírálati szempontok szerint az ajánlatot értékelnie [Kbt. 88. §-ának (5)bekezdése], azaz az eljárás nyertese csak olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok (a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat) egyike szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.