Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nem találunk olyan rendelkezést, amely tiltaná azárváltoztatást, illetve kógensen előírná azt, hogy az árakat csak fix jelleggellehet megadni.Erre tekintettel, véleményünk szerint, a közbeszerzés, abeszerzés tárgya, illetve a megkötni tervezett szerződés jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése;– az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítőtájékoztatásra az 56. §;– a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése;– az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásbanés a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2)bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbbérvényes ajánlatot tette. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szerződéskötés "második helyezett" ajánlattevővel

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a közbeszerzésitörvény 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyikeszerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...nem kell hezitálnia az ajánlatkérőnek, de érdemesegyértelművé tennie, hogy ez a módosulás nem érinti az ellenszolgáltatást,illetve a bírálati szempontokat. Végül a szerződés módosításához nem kapcsolódhat, illetve aznem járhat együtt árváltozással sem, ezért ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; azajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; abírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1)bekezdése és a 73. §; az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban és a dokumentációban meghatározottfeltételek alapján, valamint az Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározottbírálati szempontok egyike (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, illetőlegaz öszszességében legelőnyösebb ajánlat) szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. paragrafusának általános, (1) bekezdése értelmében, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők számára ki kell derülnie annak, hogy milyen indokkal minősítették a legmegfelelőbbnek az adott eljárásban megadott bírálati szempontok alapján a nyertes ajánlatot.Amennyiben az ajánlatkérő akár a fenti rendelkezéseket, akár a Kbt. adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
2