Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíti-e a fentiekben taglalt követelményeket, indokolt előírásként értékelhető-e.Kiindulásképpen rögzítendő, hogy a bíróságok több esetben is rámutattak arra, hogy az alkalmassági követelmény arányosságának vizsgálatánál figyelemmel kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő bizonytalan abban, hogy az előszerződésen kívül más formát is választhat-e, érdemes elolvasni az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntését (Ostas celtnieks), mely közvetlen hatással volt arra, hogy hazánkban ne csak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést hozta létre, hanem az alvállalkozó egyéb polgári jogi igényének (például: kártérítés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...merül fel a részekre bontás jogszerűségének kérdése. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei, a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat, valamint ezek talaján a tagállami közbeszerzési törvények azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] ...igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (...)–végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen működő jogtechnikai megoldás kidolgozására a vállalatok életében gyakori üzletág-értékesítések kezelése céljából. A bíróságok jellemzően az engedményezésre és a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával hidalták át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja csak a tevékenységüktől bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők vonatkozásában mondja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos döntésükben, azok ellentétben álltak a Kbt. 55. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel (...)".Az Európai Bíróság ítéletei között három témába vágó határozat érdekes ebben az ügyben. A C-278/14. számú ügyben merült fel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
11