Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...értéke dobta meg, így alakulhatott ki az 5 milliós bírságösszeg.A kérdező utal a C-263/19. számú, ún. T-Systems ügyben hozott európai bírósági döntésre, melyben valóban elismeri a jogorvoslati fórum, hogy van lehetőség közösen bírságot kiszabni az ajánlattevőre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)Az Európai Unió Bíróságának egyik legfrissebb, a témával foglalkozó döntése a C-328/2018. számú ügy, melyre véleményünk szerint a kérdező utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...– ha törvény másként nem rendelkezik – közzéteszi:– a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] ...kötbért és annak mértékét is, annak túlzó mértékével együtt. Erre tekintettel, megítélésünk szerint, egy erre irányuló későbbi bírósági perben a – kötbér mértékét támadó – kereseti kérelem megnyerésének esélyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiszerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződésaláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, aszerződést felmondhatja;– építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben akoncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőkéntszerződést kötő fél a részére határidőben fizetett – , és ezt jogerős ésvégrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította,kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkalkapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...végső jogorvoslati határidő a korábbanmeghatározott 1 évről 3 évre tolódott ki.A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni bíróságifelülvizsgálat körét is kiterjesztette a módosítás. Így nemcsakjogszabálysértésre hivatkozással kérelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiadásával kapcsolatos jogvitát –, illetőleg aközbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bírósághatáskörébe tartozik.A 318. § (1) bekezdés alapján a közbeszerzésre, illetőleg aközbeszerzési eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárásban. A közbeszerzési eljárástlezáró szerződés megkötését követően a szerződéssel kapcsolatos jogvitákpolgári bíróság hatáskörébe taroznak a Kbt. 306. §-ának (6) bekezdése, valaminta 316. §-ának (2) bekezdése alapján. Erre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
1
2