Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...öntisztázás lehetőségét. A kérdés szerinti tényállás nem tartozik abba az esetkörbe (köztartozás fennállása, tevékenység jogerős bírósági ítélettel történő korlátozása), amellyel szemben ne lehetne öntisztázással élni. A jogintézmény azt a célt szolgálja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság honlapján közzé kell tenni. Szintén közzé kell tenni, ha közigazgatási pert indított valamelyik fél az ügyben, illetőleg a bíróság ítéletét.A fentieken túl hivatalos információ-közzététel nem szabályozott a kérdéshez kapcsolódóan. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] ...a peresített követelés miatt nem igazolható, hogy az alvállalkozó pontosan milyen összegre jogosult.Erre a helyzetre alkalmazható az ún. bírósági letét intézménye. Jelen esetben az a probléma, hogy a jogosult személye bizonytalan, melyet a kötelezett, tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titok tartalomra.Segítséget nyújthat a kérdés megítéléséhez a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási ügyben hozott FIT-H-KJ-2012-83. bírósági határozata. Ennek értelmében az előzetes vitarendezési eljárást követően a felperes rendelkezésére állt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Szerződéskötés bírósági felülvizsgálat esetén

Kérdés: Jogorvoslattal éltünk az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, mert megítélésünk szerint szabályszerű eljárás esetén mi lettünk volna a nyertesek. A DB az ajánlatkérő döntését helybenhagyta. Bírósághoz fordulunk. Az ajánlatkérő ilyenkor megkötheti-e a szerződést az általa nyertesnek hirdetett ajánlattevővel? Mi a teendő, ha a bíróság nekünk ad igazat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján a bíróság számára írt keresetlevélben feltehetőleg a vesztes fél kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. Az eljárást lezáró döntés esetében vélhetően a jogorvoslati fórum nem semmisítette meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...vagyerőforrást nyújtó szervezet, aki– végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljáráselrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indítottfelszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az irányadó eljárási szabályt is meghatározza, amikorkimondja, hogy a perben a Pp. XX. fejezetét (közigazgatási határozatok bíróságifelülvizsgálatára vonatkozó szabályok) a közbeszerzési törvényben meghatározotteltérésekkel kell alkalmazni.A keresetlevelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati eljárásban, ahol a másik cég ajánlatánakérvényességét megállapította a Döntőbizottság, az ajánlattevőnek joga vanbírósághoz fordulni a másik ajánlattevő ajánlata érvénytelenségének megállapításavégett. Ha mindez nem sikerül, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Beszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Tartalmaz-e a Kbt. a beszámítás vonatkozásban a Ptk.-tól eltérő rendelkezést? A kérdést ajánlatkérői oldalról tartjuk fontosnak.
Részlet a válaszából: […] ...a jogosulttal szemben fennálló egynemű éslejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézettvagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja;– a beszámítás erejéig a kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő kötelezettségekteljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerősközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyibírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
1
2