Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;– a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti;– a pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással jogorvoslati kérelem isbenyújtható e tárgyban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Megkötött szerződésesetében a bíróság mérsékelheti a túlzó mértékű kötbért. Erre irányuló keresetikérelem esetén a bíróság a szerződés szankciórendszerét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése

Kérdés: Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...a hibás teljesítés esetérekikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;– a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti;– pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérrea késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérhesse annak felülvizsgálatát a bíróságtól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság eljárására bizonyos eltérésekkel a közigazgatási perekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.