Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést hozta létre, hanem az alvállalkozó egyéb polgári jogi igényének (például: kártérítés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos döntésükben, azok ellentétben álltak a Kbt. 55. § (6) bekezdésben előírt feltételekkel (...)".Az Európai Bíróság ítéletei között három témába vágó határozat érdekes ebben az ügyben. A C-278/14. számú ügyben merült fel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága

Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet ebben a helyzetben csak peres eljárásban tud megtenni,ahol az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kell, hogy a bíróság megállapítsa.Hozzá kell tenni, hogy amennyiben az ajánlatkérő megbizonyosodik arról, hogy azajánlattevő jogosulatlanul – azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérhesse annak felülvizsgálatát a bíróságtól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság eljárására bizonyos eltérésekkel a közigazgatási perekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.