10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
2. cikk / 10 Kartellkizáró ok ellenőrzése
Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
3. cikk / 10 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
4. cikk / 10 Beszámoló, konszolidált beszámoló
Kérdés: Ha a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához a számviteli törvény szerinti beszámolót kell csatolni, akkor a sima vagy a konszolidált beszámolót kell-e benyújtanunk?
5. cikk / 10 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
6. cikk / 10 Hamis adatszolgáltatás miatti eltiltás hatálya
Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?
7. cikk / 10 Jogorvoslatra jogosultak köre a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban
Kérdés: A régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban élhet-e jogorvoslattal az eljárás lebonyolításával az ajánlatkérő által megbízott személy (szervezet)?
8. cikk / 10 Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra
Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
9. cikk / 10 Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban
Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
10. cikk / 10 Igazolások vagylagossága a gyakorlatban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
