Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az alábbiak szerint fogalmazott:"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra.A választható kizáró okok az új Kbt. értelmében nemcsak a jogerős bíróság ítéletben megállapított szerződésszegésre utalnak – 63. § (1) bekezdésének d) pontja –, hanem a fentiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiszerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződésaláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, aszerződést felmondhatja;– építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben akoncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőkéntszerződést kötő fél a részére határidőben fizetett – , és ezt jogerős ésvégrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította,kivéve ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkalkapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...eredményező határozatát és a szerződés megkötésétengedélyező végzését [332. § (4) bekezdés], valamint adott esetben a bírósághatározatát (határozatait);– az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés];– a 17/C. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiadásával kapcsolatos jogvitát –, illetőleg aközbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bírósághatáskörébe tartozik.A 318. § (1) bekezdés alapján a közbeszerzésre, illetőleg aközbeszerzési eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiadásávalkapcsolatos jogvitát –, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatospolgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérhesse annak felülvizsgálatát a bíróságtól. (A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság eljárására bizonyos eltérésekkel a közigazgatási perekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.