Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Korai szerződéskötés

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő korábban köti meg a szerződést, és közben jogorvoslati eljárás indult, mindenképp érvénytelenséget állapít meg a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...más rendkívüli sürgősségi oka van a szerződés megkötése siettetésének, az nem lesz elfogadható a jogorvoslati fórum számára, azaz bírságra számíthat. Jogos a kérdés, hogy a bírságon túl még mit kockáztat az ajánlatkérő és az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiekben leírt jogsértést a hivatalbóli kezdeményezés tekintetében, és a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján bírságot kellett kiszabnia a kérelmezettel szemben, azaz nem is volt más lehetősége, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt is bírsággal marasztalta el a DB. A fenti esetben jelentősége volt annak, hogy az ajánlatkérő észlelte ugyan a cserét, de ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés aláírása érdekében akár arról is tájékoztassák az ajánlattevőt, hogy a szerződéskötés elmaradásának milyen bírságkövetkezményei is lehetnek.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Szerződésmódosítás jogszabályváltozásra tekintettel

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy kismértékű jogszabályváltozás miatt a szerződésben kismértékű módosítást hajtsunk végre úgy, hogy már az első szerződés így kerülne aláírásra?
Részlet a válaszából: […] ...aláírásának már igen. Erre hívja fel a figyelmet a D. 470/2019. számú ügy, ahol a Döntőbizottság további jogkövetkezményként bírságot szabott ki többek között azért, mert "a Kbt. 131. § (1) bekezdése kirívóan súlyos jogsértés, hisz amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...döntéshozatali kötelezettsége van. Több döntés is született már a jogorvoslati fórumon a témában, a legutóbbi kifejezetten megbírságolta az ajánlatkérőt, és kötelezte az összegzés elkészítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;− a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;− megállapítja a jogsértés megtörténtét, és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
1
2