Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja, és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...137. § (1) bekezdés szerinti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk. és a Kbt. szabályai szerint alkalmazza.Bírság kiszabására két esetben kerülhet sor. Az egyik lehetséges eset, ha a bíróság a szerződést a Kbt. 137. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a szerződés részleges érvénytelenségétvagy az érvénytelenség hiányát állapítja meg a (3) bekezdésre tekintettel,bírságot köteles kiszabni. A bírság összege az eset összes körülménye alapjánmérlegeléssel kerül megállapításra, felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – abírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2)bekezdésének f) pontja, a (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésnek nincshelye.A döntés vonatkozásában a Kbt. előírja, hogy a bíróság aKözbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja, és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3)és (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...évnél nem régebben meghozott,jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.2009....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Kbt. megkerülésévelkapcsolatban nagyon sok jogorvoslati eljárás zajlik, amelynek során elvbenelképzelhető a személyre szabott bírság, de erre nagyon kevés példát látunk.Azaz a jogorvoslatban, illetve a jogorvoslati eljárás eredményeként kevésbéjelenik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerősközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággalsújtott jogszabálysértést követett el.]Ha azonban ajánlatkérő az előminősítési szempontoknálszigorúbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerősközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággalsújtott jogszabálysértést követett el.Az előző felsorolás ötödik bekezdésében említett adófizetésikötelezettség alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2