Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt is bírsággal marasztalta el a DB. A fenti esetben jelentősége volt annak, hogy az ajánlatkérő észlelte ugyan a cserét, de ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan szankció elkerülése érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésnek nincshelye.A döntés vonatkozásában a Kbt. előírja, hogy a bíróság aKözbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja, és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3)és (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértésével kapcsolatos jogvitaelbírálása is. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egészterületére kiterjed.A bírságról a Kbt. – 338., 340. és 341. §-aiban – azalábbiak szerint fogalmaz:– a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] A döntőbizottság nem bírói fórum, nincs lehetősége aszerződés semmisségének megállapítására, illetve nem kérheti a szerződéssemmisségének megállapítását sem. A kérdés életszerű, erre azonban csak polgáriper megindításával van lehetőség a következők szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.