Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiekben leírt jogsértést a hivatalbóli kezdeményezés tekintetében, és a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján bírságot kellett kiszabnia a kérelmezettel szemben, azaz nem is volt más lehetősége, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált, és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja, és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 350/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát – abírság összegét is ideértve – megváltoztathatja és alkalmazhatja a 340. § (2)bekezdésének f) pontja, a (3) és (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Éves statisztikai összegzés közbeszerzési eljárás hiányában

Kérdés: Amennyiben nem bonyolítottunk le közbeszerzési eljárást ebben az évben, akkor is el kell küldeni a szerkesztőbizottságnak az éves statisztikai összegzést?
Részlet a válaszából: […] ...vonja maga után [Kbt. 16.§-ának (3) bekezdése], és jogorvoslati eljárásában a KözbeszerzésiDöntőbizottság ez esetben köteles bírságot kiszabni. Mivel a megküldéskötelező, abban az esetben, ha ajánlatkérőnek nem volt közbeszerzési eljárása2007. évben, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Döntőbizottság eljárásának szabályozása

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedések, az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése, a tárgyalás, az iratok megtekintése, a rendbírság, az érdemi határozat és annak nyilvánosságra hozatala, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.