Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított, és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] ...a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;− a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;− megállapítja a jogsértés megtörténtét, és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...évnél nem régebben meghozott,jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban- öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetőleg bíróságihatározatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezésselsújtott jogszabálysértést követett el;– a Btk. szerinti bűnszervezetben részvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.