Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...döntéshozatali kötelezettsége van. Több döntés is született már a jogorvoslati fórumon a témában, a legutóbbi kifejezetten megbírságolta az ajánlatkérőt, és kötelezte az összegzés elkészítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...137. § (1) bekezdés szerinti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk. és a Kbt. szabályai szerint alkalmazza.Bírság kiszabására két esetben kerülhet sor. Az egyik lehetséges eset, ha a bíróság a szerződést a Kbt. 137. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság nem állíthatja ki a teljesítésigazolást, azonban felhívhatja a figyelmet a jogsértésre, azt megállapíthatja, valamint bírságot szabhat ki. Az eljárás lebonyolításának módja azonos azzal, mintha az ajánlatkérő az összegezést támadná, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan szankció elkerülése érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésnek nincshelye.A döntés vonatkozásában a Kbt. előírja, hogy a bíróság aKözbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja, és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3)és (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Beszerzés tulajdonszerzés nélkül

Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontjának alkalmazása éshirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása, azonban ebbenaz esetben szinte biztos a bírság, függetlenül attól, hogy az adott köztérre egyművész stílusában készült szobor illene a leginkább. Logikusnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.