7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága
Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
2. cikk / 7 Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága
Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
3. cikk / 7 Rendezett munkaügyi kapcsolat
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
4. cikk / 7 Ajánlattevői minőséget kizáró APEH-bírság
Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. legutóbbi változása szerint, ha az APEH mulasztási bírsággal sújt, nem lehetek ajánlattevő? Akkor sem, ha megfizetem?
5. cikk / 7 Szankció alóli mentesülés lehetősége
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?
6. cikk / 7 Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
7. cikk / 7 Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások
Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
