Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elismeri cselekményének jogszerűtlenségét, még nem feltétlenül bízhat abban, hogy "őszintesége eredményeként" nem kap bírságot. Egy érdekes, ugyanakkor kifejezetten tanulságos eset a D. 434/2021. számú ügy, ahol az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérelmezett és az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt is bírsággal marasztalta el a DB. A fenti esetben jelentősége volt annak, hogy az ajánlatkérő észlelte ugyan a cserét, de ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan szankció elkerülése érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a KözbeszerzésiDöntőbizottság kivizsgálja az ügyet, és döntést hoz a jogszerűtlenségkérdésében, súlyos jogsértés esetén bírságolja is a jogszerűtlenül eljáróajánlatkérőt.A kérdés szerinti példák arra engednek következtetni, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésnek nincshelye.A döntés vonatkozásában a Kbt. előírja, hogy a bíróság aKözbeszerzési Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja, és alkalmazhatja a 340. § (2) bekezdésének f) pontja, a (3)és (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Új hirdetményminta alkalmazása

Kérdés: Éves statisztikai összegzést kell készítenünk, amelynek a határideje már lejárt. Az új mintát alkalmazzam, vagy a régit?
Részlet a válaszából: […] ...vonja maga után [Kbt. 16. §-ának (3)bekezdése]. Jogorvoslati eljárásában a Közbeszerzési Döntőbizottság ez esetbenköteles bírságot kiszabni.Az új hirdetménymintát, amely majd a 2009. évre vonatkozóéves statisztikai összegezés elkészítésének alapja lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Éves statisztikai összegzés közbeszerzési eljárás hiányában

Kérdés: Amennyiben nem bonyolítottunk le közbeszerzési eljárást ebben az évben, akkor is el kell küldeni a szerkesztőbizottságnak az éves statisztikai összegzést?
Részlet a válaszából: […] ...vonja maga után [Kbt. 16.§-ának (3) bekezdése], és jogorvoslati eljárásában a KözbeszerzésiDöntőbizottság ez esetben köteles bírságot kiszabni. Mivel a megküldéskötelező, abban az esetben, ha ajánlatkérőnek nem volt közbeszerzési eljárása2007. évben, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértésével kapcsolatos jogvitaelbírálása is. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egészterületére kiterjed.A bírságról a Kbt. – 338., 340. és 341. §-aiban – azalábbiak szerint fogalmaz:– a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
2